Még sosem láttam templomban politikai szórólapokat a padokon. Innentől kezdve már nem lesz újdonság. Először meglepődtem, mondván milyen lehetetlen dolog az "Isten Házában" kampányolni. A mise előtt volt egy kis idő az egyik papírdarab tanulmányozására. A pap a Lukács-evangélium passióját követően, az ő sajátos stílusában felolvasta a püspöki kar körlevelét a választásokról, majd a liturgia végén kitért a hívek előtt heverő cédulákra. Mindszenty hercegprímás "intelmei" voltak a magyar katolikusokhoz az 1945-ös, illetve az elcsalt 1947-es választást megelőzően. Aktuális tartalma miatt már az első felületes olvasásra is annyira megtetszett, hogy most szó szerint közlöm a kevésszámú olvasóval:
"...a keresztény hívek lelkére kötjük, hogy választójogukat lelkiismereti felelősségük átérzésével gyakorolják."
"Meg kell mondanunk, hogy a magyar közéletben sok, nagyon sok olyan jelenséget tapasztalunk, amelyek a tiszta demokrácia elveivel éles ellentétben vannak. Meg kell mondanunk, hogy ez az irányzat újabb veszélybe sodorhatja szerencsétlen és súlyosan megpróbált hazánkat."
"Különféle nézetek mellé állnak most ki az emberek; olyanok mellé is, melyeknek még tegnapjuk sincs."
"...fontoljátok meg szavainkat és a választások alkalmával adjátok a szavazatotokat arra a jelöltre, aki az erkölcsi tisztaság, a jog, az igazság és a rend érdekében fog síkra szállni. (...), hogy ilyen válság, ilyen szellemiség, ilyen eltévelyedések többé ne ismétlődhessenek meg a magyar földön."
