Ribéry azért hiányzott, Arjen egyedül kevés volt, Olic ezúttal inkább Lucio és Samuel kemény őrizetét szenvedte. Milito mindent vitt, Sneijder ügyesen passzolt, José ismét megmutatta, jelenleg ő a legnagyobb stratéga az edzőpiacon. Röviden így is össze lehetett foglalni az első szombati BL-döntőt.
A meccs maga unalmas volt, mindössze Milito góljai és Müller ordító helyzete jelentettek némi izgalmat. Milito, amennyiben a világbajnokságon is hasonló produkcióval áll elő, meggyőződésem az Aranylabda egyik fő esélyesévé lép elő. Igazából egyik csapat sem játszott csúcsformában, mégis a tét nagysága érződött a feleken. Túl a bazi nagy serleg felemelésén, más szempontból is fontos összecsapást rendeztek Spanyolhonban. Az Internazionale diadala azt jelentette, hogy Taljánország továbbra is négy gárdával képviseltetheti magát a legfontosabb európai kupasorozatban. (Míg Germániának hárommal kell beérnie, jövőre: Bayern, Schalke, Werder)
Zsozé könnyeivel küszködve kikotyogta a nyílt titkot, jövőre a Real Madriddal próbálja meg azt, amit két év alatt ért el Milánóban. Ott azért jóval nehezebb dolga lesz, mint a Moratti legényekkel. A tegnapi alapján valami azt súgja, az ő bicskája nem törik bele a királyi kihívásba...
